–

Ha ünnepelni kell, nem sajnáljuk a pénzt

Ajándékok, többfogásos menü, díszcsomagolás, díszkivilágítás, lakberendezési magazinba illő karácsonyi dekoráció, fokozottabb üzemanyag-fogyasztás – ez mind hozzátartozik az ünnephez, aminek a magyarok szeretik megadni a módját.

A tökéletes karácsony sok családban vágyott cél, erre pedig a Cofidis pénzügyi közvetítő Hitel Monitor nevű, szokásos éves reprezentatív felmérése szerint idén átlagosan 102 ezer forintot tervezünk költeni itthon.

Ez az összeg az ajándékok mellett az ünnepi menüt is tartalmazza, a költségeket pedig a válaszadók harmada a megtakarításaiból fedezi, 59 százalék a havi jövedelméből, miközben

12 százalék akár hitelt is kész felvenni azért, hogy az ünnepet igazán tökéletessé varázsolja – ami nyolcéves csúcsot jelent.

Emellett azonban az ajándékozó kedvűek is többen vannak a tavalyihoz képest: 61-ről 70 százalékra nőtt az arányuk. A többség maximum 6 embernek ad valamit, összesen 46 ezer forint értékben. Ebben a megkérdezettek csupán 17 százaléka számít munkahelyi segítségre: a pulykapénz átlagos összege 71 500 forint.

A pénztárcánk mellett a környezetünknek is extra terhelést jelent ez az időszak, ami alatt jelentősen megnő a fogyasztás. Ahogy azonban a dr. Haraszti Anikóval való beszélgetés során még inkább tudatosul bennem: a fenntarthatósági törekvések az ünnepre való készülődéskor nemcsak a bolygónak, hanem a pénztárcánknak is jót tehetnek. Ehhez nyújtunk most kapaszkodókat.

Bőség (vagy pazarlás?) az ünnepi asztalon

A magyar ünnepi kultúra szerves része a túlevés és a túletetés. Ha egyszerűsíteni szeretnénk a karácsonyt, pénzügyileg és ökológiai lábnyomot tekintve, talán érdemes itt kezdeni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2023-ban végzett felmérése arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon továbbra is jelentős mértékű az élelmiszer-pazarlás. A kutatás szerint évente fejenként átlagosan 62 kilogramm élelmiszert dobnak ki az emberek, ebből 82,51 százalékot a készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint pékáruk és tejtermékek tesznek ki.

A pazarlás fő okai közé pedig a figyelmetlenség és a nem megfelelő tervezés tartozik. A Haraszti Anikóval való beszélgetés közben utóbbi az ünneppel kapcsolatban is felmerül.

„A tudatos tervezés elengedhetetlen: ne főzzünk többet, mint ahány főt vendégül szeretnénk látni. Ha mégis túlfutottunk, érdemes rögtön lefagyasztani belőle, vagy akár különböző szervezeteknek adományozni a megmaradt ételeket, hogy így kerüljük el a pazarlást” – mondja.

Ha fenntartható élelmiszer-fogyasztásról beszélünk, akkor a húsbevitel csökkentése is szóba jön. Szerencsére nálunk él a halfogyasztás szép karácsonyi hagyománya, ami a környezet szempontjából és a fenntarthatóságot tekintve is jó alternatíva – feltéve, ha hazai, édesvízi halfajokból választunk.

„Ha valaki nyitott az újdonságra, annak a ponty helyett az itthon is megtalálható pisztrángot ajánlom, nagyobb súlyt fektetve a zöldségköretre.

Egyébként is költséget csökkentünk és a fenntarthatósági – illetve egészségi – szempontokat is teljesítjük, ha a növényi alapú étkezést részesítjük előnyben. Csempésszünk több szezonális zöldséget a menübe, kínáljunk több jobban emészthető, könnyebb, egészségesebb növényi alapú falatot.

Így lesz is mit az asztalra tennünk, és mégsem az egészségünk vagy adott esetben a pénztárcánk látja majd kárát azzal, ha utána kidobjuk az ételek jó részét, mert másnap már senki sem bírja megenni a tömény, nehéz fogásokat.”

De Haraszti Anikó szerint szintén költséget kímélünk, ha szakítunk a szocializmusból ránk maradt hagyománnyal, és kihagyjuk az egzotikus déligyümölcsök fogyasztását.

Tipp arra, hogy fenntartható(bb) legyen az ünnepi asztal:

  • Válaszd a szezonális alapanyagokat!
  • Készíts listát, tervezd meg a menüt, így kerüld el a túlvásárlást!
  • Tervezz több változatos növényi alapú fogást is az ünnepi menübe!
  • Minimalizáld a hulladékot: használj komposztálható anyagokat, és különítsd el a hulladékot az ünnepek alatt!

Ó, ZÖLD FENYŐ! Ó, MŰFENYŐ! Melyikkel járok jobban?

Az, hogy melyik típusú fenyőfának nagyobb az ökolábnyoma, régóta tartó vita tárgya a fenntartható ünnepről való párbeszédben. Bár egyre többen vásárolnak műfenyőt, ami egyszeri kiadás az évekig tartó használat mellett –, a Cofidis már említett felméréséből kiderült, hogy a válaszadók kétharmada állít idén is karácsonyfát, és 54 százaléknál ez már műfenyő –, ezt a pénztárcakímélő döntést a környezetünk már nem fogja meghálálni (ahogy egyébként az egészségünk sem).

Ahogy arra korábban Simon Gergely, a Greenpeace szakértője felhívta a figyelmet a HVG zCast podcastjában:

a műfenyőt 6-8 évig kellene használni ahhoz, hogy környezeti szempontból megtérüljön, előnyös legyen. A legtöbb ember azonban nem használja eddig – és egyébként jól is teszi. Ennyi idő alatt ugyanis úgy elkopik, hogy nagymértékű mikroműanyag-szennyezést tud okozni a lakásban.

A műfenyő amellett, hogy nem lebomló anyagból készül, már az előállításával, illetve a szállításával is terheli a környezetet. A vágott fenyő, amit a termesztők kvázi haszonnövényként kifejezetten a karácsonyi szezonra nevelnek – így nem arról van szó, hogy olyan öreg fákat kell kivágni, amik nagy szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében – drága ugyan, de komposztálható (arra ügyeljünk, hogy kályhába ne dobjuk).

„De egyre népszerűbb a fenyőfabérlés is, a legszerencsésebb azonban olyan gyökeres élő fát venni, amit az ünnep végeztével az ember ki tud ültetni a kertbe vagy akár egy általa kiválasztott helyre, így a környezetének is vissza tud adni valamit.

Emellett szóba jöhetnek egyszerűbb és jóval olcsóbb alternatívák is, mint néhány feldíszített ág, ami kevésbé terheli a környezetet és károsítja az egészségünket, az ünnepi hangulatot viszont, ha szerényebb formában is, de meg tudja teremteni” – mondja Haraszti Anikó.

További tipp a fenyőhöz

  • Alternatív fa: Készíts karácsonyfát természetes vagy újrahasznosított anyagokból (például faágakból, könyvekből vagy papírból).

A karácsonyi dekoráció nem attól lesz karácsonyi, hogy túl van tolva

Ahogy azt a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetője elmondja: a közösségi médiában uralkodó trendek, a tökéletes ünnepi környezet megteremtéséről élő kép nemcsak nagy nyomást helyez az emberekre, de átgondolatlan fogyasztásra is sarkall.

„Van, aki minden évben épp az aktuális divatnak megfelelően díszíti fel az otthonát az ünnepre – ez azt is jelenti, hogy évről évre újabb és újabb dekorációs elemeket vásárol. Ezek jó része pedig – legalábbis, ami árban sokak számára hozzáférhetőbb – műanyagból készül. Holott ez a végtelen pazarlás – és kidobott pénz – kis utánajárással csökkenthető.

A leginkább környezetkímélő dekoráció papírból készül, és nem csupán szép, illetve természetes hatást kelt, hanem könnyen is tárolható, valamint sokáig eláll. Arról nem is beszélve, hogy magunk is elkészíthetjük – nem kell feltétlenül készen venni –, az interneten ugyanis rengeteg ingyenes minta, videó áll rendelkezésünkre. Ezek elkészítése a gyerekekkel pedig remek közös program, ünnepi hangolódás is lehet.”

Haraszti Anikó emellett arra is figyelmeztet: a fényfüzérekbe öltöztetett ház nemcsak az energiafogyasztásunkat terheli, de sok esetben súlyos veszélyeket is rejt magában, ha nem megbízható forrásból vásároljuk meg őket. Illetve, ha már mindenképp ragaszkodunk hozzá: használjunk LED-es karácsonyi fényeket, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak.

További tippek a dekorációhoz

  • Használj természetes alapanyagokat: faágakat, szárított gyümölcsöket, tobozokat, fahéjrudakat vagy méhviasz gyertyákat!
  • Csináld magad: készíts díszeket újrahasznosított papírból, textilből, vagy akár régi karácsonyi dekorációkból! A papírdíszekhez ITT, ITT és ITT is találsz mintákat, videókat, ötleteket.
  • Kerüld a műanyagot: próbálj olyan díszeket választani, amelyek tartósak és lebomló anyagokból készültek!

Adni – átgondoltan – jó

A Cofidis már említett felmérése szerint az ajándékokra idén átlagosan 46 ezer forint körüli összeget szánnak az emberek, és bár Haraszti Anikó szerint nem a gyerekek esetében kellene kezdeni a drasztikus megszorítások bevezetését, mégis érdemes átgondolni, mit és hogyan ajándékozunk – felnőttnek és gyereknek egyaránt.

„Ha lehetne, kivezetném a munkahelyeken való kötelező ajándékozást a kollégák között” – mondja. A családban azonban izgalmas lehet a felnőttek körében kipróbálni az ajándékhúzást – így az ajándékozás öröme is megmarad, mégsem állnak halmokban majd mindenkinél a tárgyak, hiszen mindenki csak 1 ajándékot kap.

„Fenntarthatósági szempontból helyi művészek kézműves termékeit ajándékba adni nemcsak megfelelő választás lehet, hanem különlegesebb és értékállóbb is, mint egy tömegtermék. De ne csak a felnőttek esetében törekedjünk a minőségre: próbáljuk elkerülni a gyerekek számára is a 120. műanyag kacat megvásárlását – ha bizonytalanok vagyunk, mit lehetne helyette, kérdezzünk a szülőktől. Vagy adjunk élményt, aminek mi is részesei lehetünk.”

Haraszti Anikó emellett kiemeli: egyre többen vannak, akik a nekik szánt összeget inkább egy választott civil szervezetnek adják. „Ne felejtsük el ebben az időszakban azokat a gyerekeket és felnőtteket, akiknek ez az időszak sokkal szűkösebb, mint nekünk” – emeli ki.

Néhány szervezet, amelyet támogathatsz idén (is):

  • A Szociális és Rehabilitációs Alapítvány intézményeiben többek közt nehéz helyzetbe került kisgyerekes családoknak nyújtanak átmeneti otthont.
  • A Peter Cerny Alapítványnál koraszülött és beteg újszülött babákat mentenek és szállítanak.
  • A Van Esély Alapítványnál otthontalan embereket segítenek, hogy hatékonyan küzdhessenek saját sorsuk jobbra fordulásáért. 
  • A Magyar Hospice Alapítványnál a nem gyógyítható daganatos betegek egyénre szabott térítésmentes ápolását, fájdalomcsillapítását, a méltóságuk utolsó pillanatig való megőrzését és a családok lelki támogatását végzik. 
  • Az Élet. Érzés Egyesület több ezer párnak nyújtott már szakszerű segítséget a perinatális vesztesége feldolgozásában és a családalapításban.

Ha pedig mégis vásárolnál, így csomagolj:

Persze joggal merülhetett fel benned olvasás közben, hogy miként lehet teljes az ünnep, ha az a kevesebbről, és nem a többről szól. Ezzel kapcsolatban Haraszti Anikó hangsúlyozza: nem az a cél, hogy elvegyük az emberektől a karácsonyt, hanem hogy önazonos, mégis átgondoltabb, felnőtt(ebb) döntésekre ösztönözzük őket – mert ez a pénztárcánknak is jó, és a bolygó is megmeghálálja.

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Image taken by Mayte Torres