Könyvek, amelyek a WMN-szerzők idei kedvencei voltak

 –

Takács Dalma ajánlja

Magyar mesék lázadó lányoknak – 25 nő története

Nem új könyvet ajánlok, mégis a listán a helye: ez az a kötet, amit előszeretettel adok ajándékba 5-től 95 éves korig minden nőnek a családomban vagy baráti körömben (egyben igazolva, hogy a mesék nem csak gyerekeknek valók).

Inspiráló, izgalmas, gyönyörű és edukatív könyv, kiváló választás, ha szeretnéd, hogy a gyereked több erős női példát lásson, mint amennyit a kerettantervben szereplő törikönyv mutat neki, vagy ha a saját ismereteidet bővítenéd feminista ikonokkal.

Ja, és a Móra Kiadó Könyvmecénás programjának könyve Szlukovény Katalin szerkesztésében nem csak a múltból merít: Árpád-házi Szent Erzsébettől kezdve Péterfy Boriig igazán sokszínű karakterekről esik szó benne. A kötet szerzői és illusztrátorai pedig maguk is mind kiváló nők, ITT nézd meg a listát!

Korábban is írtunk már a könyvről, ha érdekelnek a részletek, kattints IDE!

Herendi Kata–Szabó Eszter Judit: Az otthon hidege

Bár nagyon szeretném azt írni, hogy az otthonról hozott káros minták, a bántalmazó családi légkör témája, az önsorsrontó sémák felismerése lerágott csont már, de sajnos tartok tőle, hogy nem lenne igazam. Szerencsére a pszichológia demokratizálódásának köszönhetően, egyre többen fordulnak az önismeret irányába, és próbálnak tudatosságot vinni a mindennapjaikba,

mégis, amíg helye van a „nevelésértékű, atyai pofonnak” és a „ne legyél már anyámasszony katonájának” a közbeszédben, addig igenis lesz létjogosultságuk ezeknek a köteteknek.

Na, én ezért ajánlom nagyon jó szívvel a Pszichoforyou szerzőpárosának friss könyvét, aminek fő témája az abuzív családi légkör: Az otthon hidegében egyaránt szó esik a bántalmazás formáiról, jeleiről, azok hatásairól, valamint a gyógyulás lehetséges útjairól. Nem könnyed, de hasznos olvasmány az új év indításához.

Kerepeczki Anna ajánlja

Rebecca Ross: Divine Rivals – Isteni riválisok

Idén számomra ez a könyv volt olyan, hogy alig tudtam letenni. Képzeljetek el egy második világháborús Angliát, de nem az országok háborúznak, hanem a sok idő után felébredt istenek. A főszereplők pedig: két rivális egy újságnál, akik otthon egy-egy mágikus írógépen leveleznek úgy, hogy nem tudnak a másikról. Természetesen egymásba szeretnek, van dráma, meg szívet tépő csavar… Én nagyon szerettem, mert kifejezetten egyedi a könyv világa.

Alig várom a folytatást, amit a karácsonyfa alatt olvasok majd!

Széles-Horváth Anna ajánlja

Grecsó Krisztiántól Meri Valkamán át Sarah Ruhlig

Nagy élmény volt az Apám üzent Grecsótól, napokig ezzel a könyvvel a gondolataimban járkáltam, még álmodtam is a családjával. (Anna nemrég készített egy kiváló interjút Grecsó Krisztiánnal, olvassátok el ITT, ha eddig kimaradt volna – a szerk.) Tőle egyébként még a Harminc év napsütés, amit bármikor előveszek, mindig életigenlést és derűt hoz nekem.

Az idei könyvek közül nekem nagyon tetszett még az Ölel, Margot Meri Valkama tollából. Ez egy újságírónő nyomozása a saját családja igaz története után (az NDK/NSZK idején), amit teljesen másként élt meg gyerekként, mint ahogy a valóságban zajlott.

Sarah Ruhl Mosoly című könyvét pedig mindenkinek ajánlom, aki szereti az igazságos emberi történeteket. Nagy hatással volt rám, annyira, hogy rá is írtam az Instagramon, és elképesztően kedvesen válaszolt. Ettől még inkább a szívembe zártam.

Pásztory Dóri ajánlja

Yuval Noah Harari: Nexus

Én ezt a könyvet szeretném kötelezővé tenni mindenkinek, kivéve azoknak, akikből zsigeri ellenérzést vált ki bármi, ami kötelező.

Rendkívül érthetően, emészthetően, befogadhatóan magyarázza el az információ szerepét és hatalmát az emberiség történetében, miként változott a politikai, szociális, vallási tér a különböző újítások elterjedésével, és ennek fényében milyen lehetséges forgatókönyveket kínál a mesterséges intelligencia korszaka.

Pont annyira nyomasztó, amennyit még fuldoklás nélkül elbír az ember.

Remekül levezetett összefüggésekkel magyarázza a mintázatokat és az olyan jelenségeket, amikkel nap mint nap találkozunk (populizmus, klikkvadászat, demokrácia kérdése és kihívásai, hitkérdések, álhírek, összeesküvés-elméletek).

Nekem egyszerre ijesztő és felszabadító megérteni az összefüggéseket.

Sokat lehet róla beszélgetni, vitatkozni, elmélkedni. Ezekről még mindig azt gondolom, hogy rendkívül fontos kapcsolódási pontok az emberek közötti viszonyokban, ezért én mindenkinek ezt adom karácsonyra.

Bereczki Szilvia ajánlja

Havas Juli: Papírbabák

Az évemet ez a könyv határozta meg. (Szilvia készített is interjút a szerzővel korábban, olvassátok el ITT! – a szerk.) Egyrészt azért, mert ez az év az életem teljes átrendezéséről, az otthonom elhagyásáról szólt, és jó volt belekapaszkodni valamibe, ami ismerős. Havas Juli, aki egyébként a WMN vendégszerzője is, kicsit könnyebbé tette az áttelepedésemet, bár tény, hogy jócskán szembesített a sajátjaim gyengeségével, az erdélyi és székelyföldi ember hiányosságaival. Azt hiszem, ennek köszönhetően (is), teljesen más ember vagyok most, mint egy évvel ezelőtt.

Ha te is nagy váltás előtt állsz, külföldi munkát, tanulást vagy áttelepedést tervezgetsz, akkor olvasd el ezt a könyvet! Tisztábban látod majd, hogy mi a te felelősséged, és mi az, ami fölött nincs hatalmad.

És bár jócskán felkavar, mire a végére érsz, egy kicsit megnyugszol: abban a tudatban indulhatsz el, hogy élj bárhol, igenis lehet egyszerre két hazád.

És hogy az évem kerek legyen,

Botos Claudia és Botos István Összetörve

című könyve rengeteg kérdést vetett fel a kívülállóságommal kapcsolatosan. Míg ők egy budapesti roma fiatal nehéz sorsát mutatták be, mindvégig az járt a fejemben, hogy egy kicsit én is Krisztián vagyok.

Erdélyi magyarként sokak szemében román, és ezen semmi sem tud változtatni. Ha fejre állok is, idegen maradok. Egy idegen, akit akkor sem kedvelnek, ha mindent megtesz, hogy szerethető legyen.

Kellett ez a megerősítés, a válasz, hogy nem múlhat minden rajtam. Hogy jobb a saját életem sodrásában maradni, és nem foglalkozni azzal, hogy ki milyennek lát, milyennek akar gondolni.

Ha valamit, hát azt megtanultam a Botos testvérektől, hogy az én különbözőségem az enyém, és nem adhatom oda másnak, hogy kedvére tapossa, cincálja, megvessen miatta.

És hogy örök kedvenceket is ajánljak, amiket amikor csak tehetek, újraolvasok: az egyik Polcz Alaine Asszony a fronton című könyve, ami csöppet sem karácsonyi téma, talán nem is kellene az ünnepekre javasolnom, mert még csak feloldozást sem ad. Mégis: benne van minden, ami előbb bűntudatot, majd ebből fakadó életigenlést ébreszthet. Női sors, kínlódás, alkoholista férj, második világháború, Erdély, Magyarország, menekülés, erőszak, fájdalom, kínzó éhség, rothadó sebek. Minden, ami ma is a valóságunk, hiszen ezek a múltbeli közös tapasztalatok most is hatással vannak a társadalmunkra. Ha transzgenerációs traumákról olvasnál, kezdd ezzel!

A másik meg, hogy valami szívmelengetőt is hozzak: Szabó Magda Örömhozó, bánatrontó című kötete, ami annyira kedvencem, hogy állandó helyet kapott az éjjeliszekrényemen.

Tipikusan az a könyv, amit bármikor fellapozhatok, ha rossz érzések gyötörnek. Ki ne szeretné egy macska elbeszéléseit olvasni? Egy cirmos szemszögéből látni az életet? Ami addig kilátástalannak tűnik, az egyszersmind megszépül.

De hogy Szabó Magdánál maradjak: ide nekem az összest! Nincs olyan műve, ami ne lenne nagy hatással rám. 

Both Gabi ajánlja

Pál Dániel Levente: A Budai anyák kelet felé indultak el

Családon belüli erő (részlet)

„Én ezt sokkal sötétebben látom,
amikor van öt percem
a párás fürdőszobatükörben
szembenézni a problémáimmal.
Nem két egyenrangú fél
szokásos higiéniai összesodródása
alkot egy tiszta kerek egészt.
Már jó ideje szó sincs közös
vagy kölcsönös beleegyezésről,
vagy hogy is hívják ezt,
amire már terhesen igent sóhajtottam?”

Szociológiai látlelet, társadalmi versek – Nő, No. 1.

Pál Dániel Levente női szempontú, XXI. századi balladái mindenképpen megállásra késztetnek. Eleve igen üdvös a szándék, hogy a nőket érő mindennapos erőszakot végre nem bagatellizálja, hanem versbe emeli egy negyvenes férfi.

Tetszik a kötet szerkezete is, hogy ennyire töredezett (mint a hosszú hajvégek), és mégis nagyon ritmusos, már a ciklusok címe is ezt sugallja: Egy – Kettő – Három.

A leghétköznapibb helyzetekből is kiindulhat egy-egy verse, mint például A könny a lélek gennye című, amivel 2023-ban elnyerte egy rangos amerikai irodalmi lap MUSEPAPER nevű költészeti díját: egy idősebb és egy fiatalabb nő között lezajló, egy bolt előtt kígyózó sorban hallott párbeszéd jókora gyomrost ad az olvasónak.

Brutálisan őszinte, kiábrándítóan felemelő, igazi női hang egy férfitól.

A borítóját pedig az egyik kedves szerzőnk, Szabó Imola Julianna tervezte.

Mátyus Melinda: Inkább az enyém

Még csak elején járok a könyvnek, de azt kívánom, hogy soha ne legyen vége. Ugyanakkor nehezen tudom letenni, mert annyira sodor magával az elbeszélő. Olyan nyelvet talált a Temesváron élő, civilben református lelkészként dolgozó ötvenes nő, akinek ez az első kötete, ami egyszerűen nem ereszt. A főleg egyházi, illetve a családi közegben játszódó történetek szinte regényes ívet rajzolnak. 

Az elsőkötetes szerző azt nyilatkozta nemrég: „Eléggé hasonló a két állapot, a prédikálás és az írás, a különbség, hogy amikor a szószéken vagyok, felfele ácsingózom, oda figyelek és onnan táplálkozom, amikor írok, befele figyelek, befele indulok el. De mindkettő egyfajta transzállapot.”

Nos, olvasni is egyfajta transzállapot. Szívből ajánlom mindenkinek!

Both Gabi