Ki tudja, mennyi van a családi kasszában?
Szakembereket és gyerekeket kérdeztünk a pénzügyi tudatosságra nevelésről
Támogatott tartalom
Hogyan juthat pénzhez egy ötéves? Mit tanulhatnak a mai felnőttek a tinédzser gyerekeiktől a pénzről? Milyen korban alakul ki a gyerekek úgynevezett pénzügyi attitűdje? Kinek merjük bevallani, ha anyagilag nehéz helyzetben vagyunk… és ki tudja, hogy mennyit keresünk? Ezekről és további tudatos pénzügyi neveléshez kapcsolódó kérdésekről készült egy vodcast, amit Tóth Flóra szemlézett.
–
A videóban Bombera Kriszta műsorvezető kérdezi Fabriczki Ritát, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetőjét, Stáhly Katát, a Hintalovon Alapítvány pszichológus szakértőjét és az alapítvány két Kiskorú Kollégáját: a 15 éves Zentai-Galló Nillát és a 17 éves Pilinger Lorándot.
Családon belül sem beszélünk nyíltan a pénzügyekről?
A pénzügyekről való beszélgetés sokszor adja magát, akár a boltban, akár akkor, ha a gyerekek az álmaikat fogalmazzák meg (például utazásról vagy egy kutyáról), a legtöbb szülő azonban nem készül erre tudatosan. Olyan értelemben ez nem is baj, hogy – ahogy a szexuális felvilágosítás kapcsán talán már többször elhangzott – nem egyetlen nagy beszélgetésre lenne szükség, hanem sok apró információmorzsára és mintára – mondja Stáhly Kata pszichológus szakértő.
A videóban szereplő Nilla ötévesen kezdett el kutyára gyűjteni (annak ellenére, hogy egy ötéves gyerek elég nehezen tud pénzhez jutni), Lóri pedig az iskolai büfé látogatása kapcsán kezdett el ismerkedni a dolgok árával és értékével.
Egy, a Cambridge-i Egyetemen készült kutatás szerint a gyerekek már háromévesen elkezdenek információkat gyűjteni a pénzről, és hétéves korukra nagyrészt kialakulnak a pénzzel kapcsolatos attitűdjeik, érzéseik. Fabriczki Rita kisfia már 5-6 évesen érdeklődött a házuk áráról és arról, hogy honnan volt pénzük rá – így tudott vele beszélgetni a hitelről is. Ezzel szemben Lóri például úgy emlékszik, ő ennyi idős korában még egyáltalán nem érdeklődött a pénz iránt. Itt pedig felmerül a kérdés, hogy szülőként egy fontos témát akkor is be kell-e hozni, ha egyébként a gyerek maga még nem tesz fel vele kapcsolatos kérdéseket.
Stáhly Kata szerint
önmagában nem kell erőltetni a témát, ám érdemes figyelni a gyerekünkre, és ha kérdéseket tesz fel, egy kicsit továbbgondolni, hogy vajon mire kíváncsi valójában.
Ráadásul a pénz azért könnyű terep, mert a bevásárlástól a nyári terveken át az ajándékozásig számtalan olyan területe van az életnek, ahol felmerülnek a pénzügyi szempontok. Fabriczki Rita pedig azt mondja, transzparensnek kell lenni abban, hogy mi fér bele a családi költségvetésbe, és mire kell esetleg félretenni, várni – ők például közös családi gyűjtéssel valósították meg a kisfia egyik utazási álmát.
Az OTP Bank tavalyi felmérése szerint* a szülők 60 százaléka úgy érzi, nehezen tudja felhozni a pénzügyi témákat a gyerekével, annak ellenére, hogy ugyanezen felmérés szerint tízből nyolc szülő állítja: a pénzügyi tudatosság fejlesztésében a legmeghatározóbb a szülői minta. Stáhly Kata ennek kapcsán elmondta:
sosem késő belevágni az ilyen témájú beszélgetésekbe, és nagyobb gyerekek esetében az is járható út, ha megkérdezzük, miről szeretne többet tudni.
Van, amit az idősebbek tanulhatnak a fiataloktól!
A legtöbb mai szülő kifejezetten szemérmes a saját pénzügyeit illetően, így
inkább nem vallja be például, ha egy drága koncert anyagilag nem fér bele, hanem időpontproblémára hivatkozik. Ráadásul a fizetésükről sem beszélnek feltétlenül őszintén még baráti társaságban sem.
Nagyon sok hiedelem és érzés tapad a pénzhez, valamint a sikerhez, ezeket szülőként először magunkban kell rendbe tenni – ez pedig majd megkönnyíti az erről való kommunikációt is.
A fiatal korosztály képviselői azt mondják, közöttük nem akkora tabu az anyagi helyzet, így baráti társaságban megosztják azt is, ha valami nem fér bele nekik pénzügyi okokból – és olyan is van, hogy akár együtt oldják meg a kérdést.
Ha már konkrét árak és bérek: a gyerekeknek még tinikorban is inkább arra az információra van szükségük, hogy bizonyos, akár általuk vágyott dolgoknak az értéke hogyan viszonyul más, fix kiadásokhoz – hogy egy menő sneaker hány nagybevásárlás ára például –, és nem feltétlenül arra, hogy ismerjék a kiló kenyér árának a pontos összegét.
Ebben a szülők tudnak segíteni iránymutatással – a nyíltabb kommunikációban pedig akár a gyerekek, tinik is. Ha pedig úgy érzitek, ti is a szülőknek ahhoz a csoportjához tartoztok, amelynek tagjai szerint fontos lenne a gyerekeknek nyíltan beszélni a pénzről, de nehezen vágtok bele, nézzétek meg a beszélgetést, hogy még több ötletet kapjatok:
* Az OTP Bank felméréséről: A felmérés az OTP Bank megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer közreműködésével készült. A kutatás végső elemszáma 700 fő, amely a 18 év feletti magyar, gyermekes alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2023 novemberében készült.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ master1305