Filákovity Radojka kolléganőnk és férje, Bielik István fotográfus a határnál készítették megrázó riportjukat:

A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.

Sok gyerek szenvedélyesen szeretne tenni azért, hogy egy jobb világban éljünk, és ma már sok fiatal megtapasztalta, hogy nem kell ehhez feltétlenül a felnőttekre várniuk. Gyerekjogi szerzőnk három tizenéves aktivistával beszélgetett.

Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?

„Nem érti, mert gyerek. Nem fog emlékezni rá, mert gyerek. Engem is megütöttek, mégis rendes ember lettem – neki sem árt »annyira«, mert még gyerek”... Ez csak három, van még ott, ahonnan ezek jöttek. Gyurkó Szilvi a gyerekkor legnagyobb tévhiteiről:

„A sztrájk alatt minden olyat biztosítani kell, amit már alapesetben sem tudunk biztosítani, mert nincs rá ember.”

Súlyos alvásproblémákkal küszködnek a magyar fiatalok, és ez nem kis baj. Az okokról, a következményekről és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk szakértővel és szülőkkel.

Van annál rosszabb, mintha egy gyereknek azt kell megélnie, hogy mindenkinek csak az útjában van, senkinek sem kell?