A társaival való jó viszony fenntartásának érdekében Hilda inkább hagyta, hogy kihasználják, megírta mások házi feladatát, próbálta állni a bántalmazást, és megtanult maszkolni, vagyis egy elképzelt társadalmi norma szerint viselkedni. Chripkó Lili fotóriportja.

A tanévkezdés minden családban együtt jár a várakozással és némi szorongással is: utóbbiból jóval több jut az anafilaxiás gyerekeknek és szüleiknek. Sokszor ugyanis még most sem élhetnek alapvető jogaikkal.

Karáth Emil ideje nagy részét búvárként tölti, szabadidejében pedig a magyar gyerekeket, kamaszokat és szüleiket vezeti Tanzánia, a Vörös-tenger, Costa Rica vagy Mozambik partjaira, hogy a víz alatt korallóvodákat vagy mangroveerdőket ültessenek.

Logisztikai rémálom, utolsó pillanatos kapkodás: az iskoláknak egyáltalán nem könnyű megoldaniuk, hogy el kell venniük a gyerekektől a telefonokat.

A Balaton jelenéről, jövőjéről, a vízháztartási mérleg két serpenyőjéről, a tó regenerálódási képességeiről, és a felelősségvállalás különböző szintjeiről dr. Anda Angélát, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanárát kérdezte Ihász Nóra.

Mózes Zsófi adataival visszaélt egy futár. És hogy milyen lehetősége van ilyenkor az embernek? Ezekről kérdezte a céget:

Hat nappal a tanévkezdés előtt törölte a nyilvántartásból Iványi Gáborék budapesti iskoláit a fővárosi kormányhivatal. Milyen hatással lehet az intézkedés a többségében hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű diákokra? Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakembert és dr. Madarassy-Szücs Anna gyerek- és ifjúságpszichiátert kérdezte Milanovich Domi.

10 magyar hajléktalanból 4 számolt be pszichiátriai betegségről, és minden második esetében közepes vagy magas kockázata van a poszttraumásstressz-szindrómának. Nagyon nagy százalékukat érinti a major depresszió, a skizofrénia, a pszichotikus szintű kényszer, valamint a személyiség- és pánikzavar – és ezek nagy része sokszor nem a hajléktalanság következménye, hanem előzménye.