A TikTokot (és az Instát) ellepték a pszichoedukációs tartalmak, és egy 30 másodperces videó megnézése után könnyen úgy érezhetjük: mindent tudunk a legsúlyosabb kórképekről is. Részben ennek tulajdonítható, hogy már a hétköznapi vitákban is olyan szavakat pufogtatunk, amiknek valójában a pszichológus rendelőjében lenne a helyük.
Mást mondanak a kutatók, és mást a népítélet
Minden kapcsolatban fontos pillanat, amikor először elhangzik a szeretlek szó. De mi van, akkor, ha a másik még nem áll készen erre a vallomásra? Vagy másként érez? Esetleg fél/irtózik az efféle vallomásoktól?
Félünk attól, hogy elhagynak, de attól is, hogy bekebeleznek minket, és ez nem könnyíti meg az életünket.
A közös nyaralás pont nem olyan, mint a lufis képen.
Mi számít megcsalásnak? A csók, a szex, vagy sokkal inkább az érzelmi félrelépés? És ha már megtörtént, működhet-e tovább a párkapcsolat, vagy innentől halálra van ítélve?
Ha feltennénk a kérdést, hogy ki mit preferál jobban, a spontán vagy a tervezett szexet, fogadjunk, hogy a többség csípőből vágná rá, hogy természetesen a spontánt. De vajon tényleg kielégítőbb a rögtönzött együttlét?
Hogyan látnak minket azok a külföldiek, akik magyar társsal kötötték össze az életüket?
Álomsziget. Fehér homok, napsütés, tenger. És egy pár, akik vásároltak egy tökéletesnek ígérkező vakációt, amely reményeik szerint kárpótolja őket a hétköznapokért, ráadásul a kapcsolatukat is helyrehozza.
Hogyan látják a multikulti kapcsolatukat azok a magyar nők, akik külföldiekhez mentek feleségül? És hogyan változott a saját magyarságukhoz való viszonyuk eközben? Z. Kocsis Blanka érintettekkel beszélgetett, és azt is összefoglalta, mire számíts egy multikulti szerelemnél.