Oltai Kata: „Mindenki megy el körülöttem, akik szellemi társaim” – Elviszlek magammal

Oltai Katát sokáig csak távolról figyeltem. De figyeltem. Mert nem lehet nem figyelni őt. Van a személyiségében, a mondandójában, abban, ahogy a meggyőződéséről, a dilemmáiról, a terveiről, sőt még a kívülállóságáról is beszél, valami mágneses. Talán a mérhetetlen karakánság és a tiszta komporomisszummentesség. Az, ahogy viseli magát és viszi az elveit ebben a mi egyre nehezebb valóságunkban, gyakran lemondva cserébe egészen komoly privilégiumokról. Évek óta terveztem már, hogy elviszem magammal, aztán végül nem sokkal azután, hogy a WMN olvasói idén év elején SzuperWMN-díjat szavaztak meg neki a bátorságáért, végre felkértem. Mire a forgatás létrejött, épp egy olyan pillanatában „kaptam el”, amikor szinte tapintható volt az illúzióvesztettsége és a magányossága. Mert az a működés, amit ő képvisel, bizony nagyon magányos műfaj ma Magyarországon. És még ezzel együtt is jó volt hallgatni őt, ahogy a saját kamaszkoráról, az anyaságáról, az öregedésről beszél, vagy ahogy azt fejtegetni, hogy miért nem szeretne gazdag ember lenni… Elviszlek magammal: Oltai Kata művészettörténész, kurátor.