„Elgondolkodtató párkapcsolati elvárások örökítődnek át, nyomorítva emberek testét, lelkét, életét. Amikor egy rossz kompromisszumoktól és a kimerültségtől béklyóba kötött valaki a tévé előtt gyermeke angyalhaját simogatva mesefilmet néz, cseppet sem meglepő, hogy a főhősbe beleszeret.”

A menstruációs ciklus az egész életünket meghatározza, nem csak a vérzés napjain! Ahhoz pedig, hogy nagyobb összhangban éljünk önmagunkkal, nem árt megismerni a ciklusunk szakaszait, és az azok során megélt érzések, érzetek jelentését. Ebben sokat segít ez a cikk!

Mitől van az, hogy a hosszú kapcsolatokban élők egy része egy idő után már csak „testvérként” szereti egymást, míg mások között megmarad a testi vonzalom, és nem hagynak fel a szeretkezéssel évek, évtizedek múltával sem? Mit lehet tenni, ha valaki nem szeretne belenyugodni, hogy ellaposodik az, ami egykor olyan izgalmas volt? És mihez van köze a vágyak ébredésének?

Mi kell ahhoz, hogy egy pár beszélni tudjon (merjen) a szexről? Megold vagy elválaszt a gyermekágy – egyáltalán, mit várhat a gyerekszüléstől egy olyan pár, amelynek tagjai már előtte sem érezték igazán biztonságban magukat? Hogyan okoznak kárt a generációk óta görgetett nemi sztereotípiák? Hogy hat hosszú távon a szülőszobai erőszak? Ami most jön, az egy egészen felkavaró, mégis rettentően fontos, intim beszélgetés egy újságíró leány és pszichológus-szexterapeuta anyukája között.

Döbbenetes tény, hogy csak a múlt század elején tiltották be Kínában a kislányok lábának megnyomorítását! Egy bizarr fétis történetének nyomába eredtünk:

A vágyak szülik a szexálmokat? Vagy nincs köze a valós érzéseknek ahhoz, ami éjjel történik az agyunkban?

„Úgy éreztem magam, mint egy szűzlány. Csak hát nem minden volt olyan, ugye…” Anyák mesélnek a szülés utáni sokféle szexről. Tényleg tabuk nélkül.

Úgy néz ki, a szerelmi életnek is megvannak a tücsök és hangya korszakai: míg tavasszal és nyáron könnyebb (és egyesek szerint menőbb, netán kifizetődőbb is) egyedülállónak lenni, hiszen így semmi kötelezettség nem akadályozza meg őket, hogy levarrják a fél várost, télen már más a szingli gyerek fekvése, akkor már irigylésre méltó lesz a páros élet, jólesik, ha van valaki, akivel be lehet kucorodni a kanapéra.