A szülőket mindenért elő lehet venni. Kérdés, hogy érdemes-e. Nem viszi-e félre az önismereti utat, nem gátja-e a fejlődésnek az, ha folyton a múltban vájkálunk, és keressük az ősök felelősségét a saját, felnőtt létünk kudarcaiban?
Miért gondoljuk azt, hogy a sikeres emberek csalók? Miért vagyunk vakok a saját eredményeinkre? Hogyan tudjuk építeni a személyes márkánkat? Z. Kocsis Blanka personal branding szakértővel beszélgetett.
Ismerős ez az érzés? A világ összes baját magadra veszed, miközben a magadét sem bírod el. Mindenkinek segítesz, csak épp magadon nem tudsz…
Hiába kis testű, színes vagy mások által szépnek tartott egy szárnyas, a madárfóbiás számára ugyanúgy veszélyt jelent. Ráadásul míg kígyókkal vagy pókokkal elvétve találkozunk az utcán, galambokkal, varjakkal annál többször!
Megkaphatod az állást, amihez valójában nincs is elég szakmai tapasztalatod, és az is elképzelhető, hogy aki eddig mindössze pár szót beszélt veled (talán nem is ismer), igazából életed szerelme. Elég csak nagyon akarni. De mit gondolnak erről a pszichológusok?
Régóta vizsgálják, hogy min múlik egy tanuló iskolai teljesítménye, most viszont egy nagyjából 600 ezer diákot vizsgáló kutatás rávilágított néhány fontos tényezőre.
Mi az első dolog, ami eszébe jut egy külföldinek Trianonról? Mit jelent egy svájci számára a háború? Hogy reagál egy vallon, ha lekezelő vele a magyar árus? Egy idegenvezető elmondja, mit tanult meg saját magáról és országáról a munkája során.
A Kádár-korszak egyik legszörnyűbb bűncselekmény-sorozatának Dulai Péter járt utána. (A cikk felkavaró lehet, csak erős idegzetűeknek ajánljuk.)