Hevér Gábor: Nagyon nem szerettem, amikor ittas kollégákkal találkoztam a színpadon

Régóta figyelem már színpadon és képernyőn, de most találkoztunk először személyesen. És azt kell mondjam, pont olyan, mint amilyennek képzeltem; karakán, őszinte, vicces és persze szereti, ha szeretik (hiszen színész), de annyira nem akar tetszeni, hogy ne mondja meg egyenesen a véleményét vagy ne vállaljon fel konfliktusokat. Elárulja azt is, hogy pimasz, „bűnrossz” gyerek volt, házat gyújtott fel és lőszert robbantott, de a legszebb emlékei mégis a bandázós szegedi gyerekkorához kötik. Ahogy azt is, hogy brutális tempót diktál – tíz éve minden héten színpadra lép, játszik két tévés sikersorozatban (Mi kis falunk, Gólkirályság), no és közben az ő hangján szólal meg Leonardo DiCaprio és James McAvoy –, amiről pontosan tudja, hogy nem egészséges, és kiég benne. A Nemzetinél és a Vígben történtek még mindig fájnak neki, az Őrült nők ketrece óriási sikerének viszont ma, amikor a közbeszéd kirekesztőbb, mint a darab tíz évvel ezelőtti bemutatója idején volt, még jobban örül. Pszichológusnál még életében nem járt, de már „puhul”, legalábbis ilyen témájú oldalakat bekövetett az Instán. Ja, és otthon feleségével két lányt nevelnek, egy kamaszt és egy óvodást, akikről most egy picit többet árul el a szokásosnál. De ne csak ezért nézzétek meg, hanem azért, mert olyan elképesztő energiával és stílussal mesél minden történetet, hogy öröm hallgatni. Elviszlek magammal: Hevér Gábor.